Na ez megint egy lazulós nap. Reggel pusztán 15 percet magic-eztem, és ennyi. Alig bírtam felkelni. Tegnap egy bűnmegelőzős programon voltunk, ahol fellépett Maksa Zoli, Ihos Jóska és az Írígyhónaljmirigy is. Annyit nevettünk. :D Már csak az a kérdés, hogy a nevetés hízlal e, avagy fogyaszt? :D Ez utóbbi esetén tegnap jó sokat fogytam!
Az újságról jut eszembe. Nem szoktam venni.
Ad 1. mert sokszor teljesen hasonló diétákat közölnek, és mellesleg nem is diétázni kellene, hanem egy egészséges életmódra áttérni,és kvázi a kettő a legtöbbször nem azonos.
Ad 2. napi 5-ször kellene étkezni ideális esetben kis adagokat, de feltunningolva két-két marék zöldséggel, gyümölccsel. Ami nem ezt írja le, vagy ennél kevesebbszeri étkezést javasol... felejtős.
Ad 3. unalmasak. Max. 1-2 cikk, ami érdekes lehet, na meg 4 db tök jó recept. És kifújt. Amúgy mellesleg nem érdekel, hogy a Mónika-show házigazdája, vagy Győzike éppen milyen módszerrel fogy. Valszeg azzal, amelynek a reklámozásához több pénzt kap.
Ad 4. És a mozgás? Na erre fektetnek a legkisebb hangsúlyt. Én viszont azt gondolom, és mert megtapasztaltam, hogy a fogyás legalább 70%-ban ettől függ. A többi a gondolkodás, az akarat és kitartás képessége,na és az egészséges életmód.
Kivétel amúgy nálam is erősíti a szabályt. Két újságra azért elcsábultam. Az egyikben egy cikk nagyon tetszett. Az írónő azon mélázott, hogy futógépen mennyit kellene futnia, hogy gondolatban megérkezzen a kedvenc cukrászdájába, ahol gondolatban elfogyaszt egyet kedvenc sütijéből, majd irány vissza. Aztán felvetődött, hogy miért nem fordítva kell csinálni, hogy elmegy a kedvenc helyére, bedobja a sütit, és gondolatban elégeti a kalóriákat. Ezen nagyot derültem. Talán a cikk is azért fogott meg, mert beszélt arról, hogy vannak holt-pontok. Nekem is voltak. Amikor még nagyon nem láttam ennek az egésznek a végét. És arról is írt, hogy az embernek az arcán is cefettül meglátszik a fogyás. És ezt észreveszik a kedves ismerőseink, nem kedvesség számba menő kijelentésekkel. Pont ezt a periódusomat éltem az újság olvasásakor. A kedvenc beszólásaim (nekem címzettek): "Mi a baj, olyan nyúzottnak nézel ki! Ismerem én az embereket, és meglátom, ha baj van!" vagy "Úgy be van esve az arcod, beteg vagy, vagy csak nem aludtál eleget?". Így utólag már nevetek rajta, de akkor baromira fájtak ezek a szavak.
Viszont annál több bókot kaptam, és azokért megérte. Másért is! :D Ja és a legjobb az, hogy korábban, ha ruhát mentem vásárolni, dobálták rám az XL-es méreteket. Pedig soha nem éreztem magamat XL-nek. Utáltam az lenni. Most már az L-eseket keresik, és egy-két M-es cuccom is rám jön. :)
Jah és überjópozitívum. Február előtt marhára sokat fájt a derekam. Volt, hogy minden lépésnél akkorát nyilalt a derekamba, hogy azt hittem kiugrik a szemem. Aztán jártam reumatológushoz is kezelésre, de az sem változtatott, ezért abbahagytam. Jelzem, elmúlt a fájdalom, már több hónapja tünetmentes vagyok.
És a médiáról. Nem tudom, mennyi igazságtartalma van annak, hogy újfent mérgező a teljeskiörlésű élelmiszer. El is tudom hinni, meg nem is. Ugyanis a "hatalomnak" nem az a célja, hogy egészséges emberek lakják a világot. És ha meg egészséges az említett étel, akkor meg nehogy már fogyasszák az emberek. Szóval tanácstalan vagyok. Lassan már semmit nem lehet enni, talán érdemes lenne csatlakozni a fényevők táborába. Akkor aztán még a mosogatás költségeit is megspórólhatnánk. :)
Jogica
