Nos, mint az elején utaltam, nem leszek mindennapos blogoló. Sajnos nem igazán érek rá írogatni, bár lenne ez máshogy! :) Kezdeném azzal, hogy múlt szombaton volt az öcsém ballagása. Jelzem, akkora zaba volt ott, mint egy kisebbfajta esküvőn, megegyező számú és mennyiségű fogással. Persze vasárnap volt a folytatása, hiszen maradt mindenből bővem. Ez után nem sok jóra számítottam. Pláne, hogy a tornát természetesen hanyagoltam.
Hétfő. Rohanás ezerrel. Délután időpontom volt egy kineziológushoz. Az egész azzal kezdődött, hogy min szeretnék változtatni. A fő téma a kűlsőm volt, és természetesen a kilók elsődlegesen. Hát mit mondjak. Kemény volt, amit akkor kaptam. Pláne, mert ő volt az első ember, akinek a szavait nem hagyta figyelmen kívűl a tudatalattim sem. Bár többen mondták, hogy ideje lenne elfogadni magamat. Ő még azt is hozzátette, hogy minél jobban erőltetem ezt a fogyás dolgot, annál kevésbé leszek sikeres. HIsz a fogyókúrával azt üzenem a testemnek, hogy utálom magamat. És ha megnézzük, sok tornánál elhangzik, hogy "zsírgyilkos". Pedig a zsírsejtjeink is mi magunk vagyunk, és nem kellene megölnünk azokat. Vagy a zsírégetés is égést szimbolizál. Valaki profin progizná, hogy ég a zsírja, aztán elhunyna öngyulladásban. Szal rájöttem, hogy hülyeség ezeket programozni. Valóban el kell fogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyuk. Nem véletlenek a plusz kilók. Valami ellen védekezni akarunk. De ami ellen igazán kellene védekeznünk, vagyis a média ellen, miért nem tesszük? A kineziológus hölgy felnyitotta a szememet, hogy igen, a média a ludas, és szándékosan csinálja, hogy senki ne érezze jól magát a bőrében. Mert aki jól érzi magát, az nem vesz majd fitness videókat, fogyi-bogyókat, fogyásról és diétáról szóló könyveket, újságokat, zsírégető krémeket, drágábbnál drágább kezelésekre, és fitness felszerelésre sem ruház be. Nem lehetne eladni neki test-faragó gépeket, haslaposító szauna övet, vagy éppen leg/arm/hips/head :D trainereket. Pedig valóban, a régi időkben azok a nők számítottak ideálisnak, akiken mai szavakkal élve, volt mit fogni. És a pasik is hibásak. Mi a fenének adnak hitelt a médiának? Tisztelet a kivételnek. De nehogy már az agyon éheztetett kifutó lánykák legyenek a nyerők!? Inkább formásodjanak ők is. És amúgy meg a kifutókra is húsvér nőket kellene kiállítani, akik nem kókadoznak az éhségtől. Hiszen szerintem belőlük vannak a legtöbben. Tehát kvázi az xs-s ruhákból kevesebb fogy. Szóval ébredj világ, és változtass a nézeteiden. A szépség szubjektív, ahogy a karcsúság is. Tetszen az,ami nekünk tetszik, és örüljünk annak, amivel mi rendelkezünk. Tanulságos volt. Végre máshogy állok magamhoz, végre örülök, hogy ilyen vagyok, amilyen.
Kedd. Reggel egy rövid Leslie Sansone videóra futotta az időmből. Kemény 33 percet tudtam rá szánni. Ez volt az un. Walk Strong nevű anyaga. A hagyományos gyaloglás mellett súlyzókat is igénybevesznek. A rövidsége ellenére szerintem nagyon jól átdolgozza az egyes izmokat, annak ellenére, hogy elvileg csak gyalogolni kell.
Ma reggel Czanik Capoirájára edzettem. Tulajdonképpen a capoira mindig is érdekelt, és imádom benne a zenét. Szerintem ez az I. rész pont azért jó, mert még nincsenek benne túlzások. Szerintem Balázsnak felesleges volt felszerelkeznie média"sztárokkal", anélkül is fogyott volna a lemez. Viszont a többiben nem szimpatikusak a "sztárok" egyes megnyilvánulásai, ráadásul igyekeznek rákontrázni nehézségileg az első részre, szóval emiatt én a többi videójával nem is foglalkozom. Pont elég az első rész. A derekat tökéletesen karcsúsítja. A zsírsejteket is. Nem megöli, nem égeti el, karcsúsítja, feszesíti. A rúgások a kedvenceim. Eléggé hajlékonnyá váltam általuk. De! Aki ilyen jellegű tornát választ, javaslom glükozamin szedését a torna megkezdése előtt néhány héttel.
Na és a csoda mára. Reggel, torna közben szoktam filózni azon, hogy mit vegyek fel aznapra. Piros felső volt mára a választás, mert ehhez volt hangulatom. És eszembe jutott a fehér nadrágom, amit valamikor az egyetemen hordtam utoljára, akkor még jó volt rám 
ugyanis. Aztán felkerült a szekrény legfelsőbb polcára abban a hiszemben, egyszer még talán rám jön. Ugyanis az egyetem után már nem sikerült felvennem. :s A történet vége kitalálható. Rámjött. Nem szorít, kényelmes, és imádom. Ma mintha kicseréltek volna engem. Íme az eredmény, a "szobor lassan elkészül!" I'm verry happy! YES!
Mára ennyi. Rohanok tovább! :)
Bye
